Nem hiába futottunk bele ma ebbe a poszterbe. (háttérinfó: A "befogadó egyesületünknél" volt kitéve főhelyre.) A felnőtt közösségek sem működnek tökéletesen, sőt! Nagyon nehéz kitartóan egy célért együtt dolgozni úgy, hogy mindannyian mások vagyunk, más ritmusban éljük az életünket, más elképzeléseink vannak. Mást jelent számunkra a munka, a tempó, a felelősség.
Én nagyon büszke vagyok Rátok, hogy belekezdtetek ebbe a versenybe. Biztos vagyok benne, hogy a 30 csapat közül nagyon kevesen vannak, akik saját elhatározásból fogtak bele, úgyhogy máris kihúzhatjátok magatokat!
De én úgy hiszem, ha elvállalunk valamit, akkor már becsületből is meg kell csinálnunk! Mert amikor kimondjuk egymásnak, hogy igen, benne vagyok a dologban, felelősséget vállalunk a másikért, aki számítani fog ránk.
Úgyhogy hajrá Demókecskék. Én szurkolok Nektek!:)
Böbe néni (a mentor)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése